Kínálhat-e jövőt a fejlesztéspolitika a perifériák számára?

Talán még az olyan, különösebb szociális empátiával nem rendelkező, és a centrumokban, illetőleg a fejlett városi központokban élő – kétségkívül többségi – lakosság számára is nyilvánvaló, hogy a kevésbé fejlett térségek jövője az egész országot érinti. Ha a ballaszt átalakítható olyan motorrá, amely miatt a hajó gyorsabban halad, az mindenki számára előnyös. Ha viszont a ballaszt súlya nőttön nő, azt – közvetve-közvetlen – mindenki érezni fogja, miközben az ország az európai versenyképességi ranglistán egyre lejjebb csúszhat. Hazánkban a periférikus helyzetű térségek fejlesztése ugyan sosem állt a fejlesztéspolitika középpontjában, az uniós csatlakozást követően azonban sor került néhány olyan kísérletre, mely igyekezett felszámolni a periférikus jelleget, és csökkenteni az egyes térségek közötti területi különbségeket.

Közel 40 százalékkal többet érhet a PannErgy részvénye

Közel 40 százalékkal többet érhet a PannErgy részvénye

Az új, geotermikus energia térnyerését támogató akcióterv keretében meghirdetett állami pályázat során nemrég bejelentettek egy nagyszabású támogatási kört, a Technológiai és Ipari Minisztérium közel egymilliárd forint összegű támogatásban részesítheti a PannErgy tagvállalatát, magát a PannErgy-t pedig 1,6 milliárd forinttal támogatják, a két bejelentett projekt során Miskolcon és Budapesten mélyíthetnek le geotermikus termelőkutakat. A fejlemények apropóján az OTP szakértője most közzétett egy friss elemzést a vállalatról, a részvényre vonatkozó célár 38 százalékos felértékelődési potenciált mutat.

Folyamatosan bővül a Magyar Falu Program

Folyamatosan bővül a Magyar Falu Program

Folyamatosan bővül a Magyar Falu Program: míg 2019-ben 150 milliárd forintot fordítottak falusi csokra, önkormányzati és egyházi pályázatokra, illetve a mellékutak fejlesztésére, addig 2020-ban több mint 200 milliárd, 2021-től pedig 250 milliárd forintot meghaladó összeg áll rendelkezésre az ötezer lakosnál kisebb népességű települések fejlesztésére - közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos vasárnap.

Magyar-izraeli program támogathatja a kutatói mobilitást

Magyar-izraeli program támogathatja a kutatói mobilitást

A kutatói mobilitást támogató közös programot indíthat akár már 2021 második felében Magyarország és Izrael. Az ipari és innovációs kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében a társminisztériumok a közeljövőben szándéknyilatkozatban jelölik ki a stratégiai együttműködések kiemelt területeit – mondta el Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A kétoldalú gazdasági vegyesbizottság társelnöki feladatait is ellátó tárcavezető Yacov Hadas-Handelsman izraeli nagykövetnek mutatta be a ZalaZone járműipari tesztpályát.

Bűvös határnál az Orbán-kormány EU-s pénzosztása, de még mindig rengeteg pénz van a tarsolyában

Bűvös határnál az Orbán-kormány EU-s pénzosztása, de még mindig rengeteg pénz van a tarsolyában

Egy-két napon belül eléri a kormány a kerek 10 ezer milliárd forintos szintet a hazai pályázati nyerteseknek megítélt EU-támogatások terén, ami már bő 1000 milliárddal több, mint amekkora kerettel eredetileg lehetett kalkulálni, de aki még pályázna, ne aggódjon, mert még mindig további 1500 milliárd forint vár még elosztásra – derül ki a Portfolio vizsgálatából. Mindez azt jelenti, hogy bár naptárilag már a 2014-2020-as fejlesztési ciklus végénél vagyunk, a pénzosztás terén még egyáltalán nem. Ebben persze hatalmas szerepe van annak, hogy a kormány az eredetileg tervezett 310-es euróhoz képest most már 350-es árfolyam mellett oszthatja el a pénzeket, így a koronavírus-válság miatti itthoni gazdaságélénkítés nagy részét a gyenge forint miatt képződő többlet forrásokból finanszírozza meg.

Bűvös határon túl az Orbán-kormány pénzosztása

Bűvös határon túl az Orbán-kormány pénzosztása

Januárban kétéves csúcsra, csaknem 290 milliárd forintra ugrott az EU-támogatások havi kifizetése Magyarországon, így az összesen kiutalt támogatás átlépte a kerek 7000 milliárdos határt – derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji vizsgálatából. Közben a gazdaságfejlesztési pályázatoknál tömegesen mondott vissza szerződéseket a hatóság, így havi szinten szokatlan módon csökkent a megítélt összes támogatás darabszáma. A felpörgő itthoni támogatás-kifizetéssel párhuzamosan Brüsszelből csak 45 milliárd forintnyi átutalás érkezett, így az év első hónapjában újra nagyobb terhet jelentett a magyar államháztartásnak az EU-s programok finanszírozása.

Ritkán látunk ilyen gyenge kifizetési számot a kormánytól, pedig bőven lenne miből

Ritkán látunk ilyen gyenge kifizetési számot a kormánytól, pedig bőven lenne miből

Míg a megítélt új EU-támogatások összegénél és darabszámánál átlagosnak mondható hónapon van túl a magyar kormány, addig a támogatás kifizetéseknél szokatlanul gyengének mondható az októberi teljesítmény – derül ki hónap eleji rendszeres elemzésünkből. Ezt a magyar költségvetés kedvező helyzete bizonyára nem indokolja, inkább a különböző fejlesztések időigényes és nehézkes előrehaladása lehet a háttérben. Nagy év végi kifizetési hajrá hiányában az eredmény az lesz, hogy sok százmilliárd forinttal elmarad a kormány a saját maga által idénre kitűzött összes kifizetési céltól.

Ezermilliárdos uniós pénzesőt kaphat év végéig a magyar gazdaság

Az első nyolchavi tény és az év egészére vonatkozó terv alapján az adódik, hogy a szeptember-decemberi időszakban összesen mintegy 1000 milliárd forintnyi uniós támogatást kellene kifizetnie a magyar hatóságoknak a nyertesek számára, ami duplája lenne a tavalyi utolsó négyhavi adatnak.

A nyár kellős közepén pörgött fel az EU-pénzosztás Magyarországon

A júniusi mintegy 250-ről júliusban 600-ra ugrott az új uniós pályázati nyertesek száma, ami az idei év eddigi legmagasabb száma, azaz igencsak felpörgött a pályázati döntéshozatal Magyarországon. Szokásos havi összesítésünk azonban arra is rámutat, hogy a megítélt új támogatások együttes volumene 42-ről 28 milliárd forintra csökkent. Ezzel párhuzamosan a kifizetett támogatások összege is ugyanígy 106-ról 83 milliárd forintra csökkent júniusról júliusra. Utóbbi szám egyébként azt is jelenti, hogy az év hetedik hónapjában kissé több pénz jött Brüsszelből (94 milliárd forint a Pénzügyminisztérium adatai szerint), mint amennyit itthon kifizettek a hatóságok nyerteseknek, azaz minimálisan végre szűkült a két kifizetési tempó közötti különbség.

Ilyet még nem láttunk: visszavágták a megítélt EU-pénzeket Magyarországon

Február elejéről március elejére 167 milliárd forinttal 9178 milliárd forintra visszaesett a megítélt EU-támogatások volumene Magyarországon - derül ki a példátlan helyzet a Portfolio adatbázisából. Úgy tudjuk, hogy a visszavágás mögött jórészt két nagy egyedi ügy hatása húzódik meg, ami most jelent meg a statisztikában, és összességében nem ad okot aggodalomra. Közben itthon nagyon lelassultak az EU-s kifizetések, míg Brüsszelből örvendetesen jönnek továbbra is az átutalások, de néhány nagyobb vitás ügy - például a vízügyi keretközbeszerzés több százmilliárdos ügyének - elhúzódása miatt esélyes, hogy megint év végén lesz majd a nagyobb "pénzeső" kintről.

A választások előtti napokban 700 cégnek kedveskedett milliárdokkal a kormány

Múlt csütörtöktől máig 696-tal nőtt a nyertes EU-pályázattal rendelkező magyar cégek száma, amelyek együtt mintegy 17 milliárd forintot nyertek - derül ki a Portfolio vizsgálatából. Ez azt jelenti, hogy miközben a választási eredményekre koncentrált az ország, az utóbbi napokban rengeteg pályázati döntés született meg.

Tömegesen hirdeti ki az EU-pályázati nyerteseket a választások előtt a kormány

Az elmúlt napok hírei alapján közel ötezren lehetnek olyanok, akik most tudták meg, hogy nyert a korábban, akár már egy évvel ezelőtt, beadott uniós pályázatuk - derül ki összesítésünkből. A kormány már korábban is jelezte, hogy március végéig (éppen a választások előttig) a 7 éves uniós keret teljes egészére ki akarja hirdetni a nyerteseket, de adataink szerint ez még nem sikerült.

Újabb 25 cég örülhet az uniós pályázati millióknak

Újabb 25 cég örülhet az uniós pályázati millióknak

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében 25 mikro-, kis- és középvállalkozás nyert el versenyképességének és termelékenységének erősítésére közel öt és fél milliárd forint támogatást - jelentette be Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. Ezen felül 2 milliárd forint támogatást ítéltek meg turizmusfejlesztésre, valamint több mint 500 millió forintot társadalmi célú vállalkozások ösztönzésére.

Nagy hajrá kell, hogy teljesüljön a kormány célja

Nagy hajrá kell, hogy teljesüljön a kormány célja

Szeptemberben sem mutatott nagy számokat a havi kifizetési számláló, de elemzésünk szerint a kormány 143 milliárd forintos havi kiutalást teljesített. Így összességében az uniós pénzek kifizetése már 2965 milliárd forinton áll, mely azt jelenti, hogy, a 7 éves ciklusra járó keretösszeg több mint harmadát már átutalták a nyerteseknek. Ebből az idei évben a kormány már 1402 milliárd forintos kifizetést teljesített, ami a 2017-es évre előírt kifizetési cél 68%-át teszi ki. Ez azt jelenti, hogy az államigazgatásban dolgozóknak 3 hónapjuk maradt arra, hogy kiutalják a fennmaradó 662 milliárdos összeget. Mindemellett már több mint 48 ezer nyertes örülhet közel 5900 milliárd forintos megítélt támogatásnak.

Kihirdették az első nyerteseket az egyik legnépszerűbb EU-pályázaton

Elindult az egyik legnépszerűbb kapacitásbővítő pályázat első nyerteseinek kihirdetése. Már korábban jeleztük, hogy 70 vállalkozás nyert el 13,5 milliárd forintos uniós forrást versenyképességének és termelékenységének erősítésére a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében. Már hivatalosan 23 nyertest látunk a pályázati adatbázisban, de ez a szám folyamatosan növekszik.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Brüsszel az adókedvezmények eltörlését javasolja, pénzt kell adni az embereknek
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.